Amióta tudtam, hogy ki fogok költözni azt is tudtam, hogy vezetnem kell majd. Hogy miért? Bár a falunak viszonylag jó a tömegközlekedése, ez még mindig egy falu. A jó tömegközlekedés itt annyit jelent, hogy van vonat ÉS busz is ami elvisz a közeli helyekre, sőt, akár egészen egy nagyvárosig is, mint Shrewsbury vagy Birmingham. Azonban például, ha tegyük fel bevásárlásról lenne szó, azt vagy autóval tudjuk elintézni vagy rendelünk online. Ezen felül a tömegközlekedés nyilván limitált időintervallumban használható, így ha esetleg olyan munkát kapnék, ahol kora reggel avagy késő délután kell dolgozni elég bonyolulttá válna a munkába illetve hazajutás.

Nem is sejtettem, hogy mennyire előnyömre fog válni a hosszú hónapok elpoénkodott rettegése. Viccesen meséltem minden érdeklődő ismerősnek, hogy mennyire nehéz lesz majd megszokni az út másik oldalát. Egyes estéken képes voltam órákon át ezen agyalni, elképzelni, milyen lehet jobb kormányos autót vezetni.

Ehhez képest amikor élesben ott voltam, hogy kezemben volt a kocsikulcs, egyben a hazajutás kulcsa, csak nyugodtan beültem a volán mögé, meghallgattam és megfogadtam a hasznos tanácsokat, tettem kísérettel egy próbakört és utána irány az út! Azáltal, hogy előre levetítettem magamban kevesebb erőfeszítésbe telt koncentrálni, hiszen valahol legbelül már kezdtem átszoktatni magam.

Miután első nekifutásra levezettem 260 mérföldet (415 km) igazán megjött a kedvem a további gyakorláshoz. Másnap beugrottunk autóval a városba, majd vasárnap jött a jó hír, hogy menjek le Cheltenham-be meglátogatni egy kedves barátot, utána pedig Bristolba meglátogatni az embert. A két nap alatt sikeresen levezettem újabb 280 mérföldet (450 km).

Így hát, bár még egy hete sincs autóm, már túl vagyok közel 900 km-en. Vezettem hegyeken át szerpentineken, falvakban, nagyvárosban. Szó sincs róla, nem gondolom magam profinak, más ennyit simán levezet pillanatok alatt. De úgy gondolom, ez már elég tapasztalatot ahhoz, hogy tudjak néhány tanácsot adni teljesen kezdőknek.

1. Merj lassan menni
Az első és legfontosabb dolog, hogy érezd magad biztonságban. Nem kell sietni. Ez a jobb oldali vezetésre is igaz, de itt a szigeten főleg. Engem Pest megedzett arra, hogy folyton rohanni kell, különben letúrnak, de ezt itt nem kell erőltetni. Ha lassan tolatsz ki egy parkolóból, mert úgy érzed jónak, akkor lassan tolatsz. Hidd el, neki jobban kell az a parkolóhely, semhogy nekiálljon hisztizni.

2. Ints és köszönj
Itt nem szokás villogni ha valakit elengednek. A szemkontaktus a lényeg. Legyen szó gyalogosról, másik autó sofőrjéről, ha nem vagy biztos a dolgodban keresd a szemkontaktust. Nézz mélyen a szemébe, győződj meg és csak utána csinálj bármit. Ha sikerült, utána kedvesen ints egyet, majd haladj tovább utadon.

3. Merd használni a GPS-t
Rengeteget segít az elején, ha útközben folyamatosan megy a GPS. A legtrükkösebbek a körforgalmak, hiszen szinte mindegyik több sávos, így ha nem találod el besorolásnál a kihajtódnak megfelelő sávot, akár az is előfordulhat, hogy máshol kell kihajtanod és új útvonalat találnod.

4. Merd nem használni a GPS-t
Igen, tudom, ez némileg ellent mond a fentebbi állítással. Viszont az is igaz, hogy a GPS nem egy élő ember, nem látja amit te. Ha úgy érzed, hogy amit mond nem helyes vagy nem kivitelezhető, mert másfelé menni. Majd ha később újrakalkulálja a kis szerkezet az útvonalat úgyis visszavezet arra, amerre menned kell.

5. Az a bizonyos körforgalom
Mindenki, akivel csak beszéltem, azt a bizonyos körfogalmat emlegette. Mert állítólag az nagyon bonyolult, hiszen "a másik irányba" forog. Mivel minden körforgalomba egy út vezet, így nehéz eltéveszteni a haladási irányt. Azt már viszont sokkal könnyebb, hogy, mint ahogy az előbb említettem, melyik sávba sorolsz be.
Ne ijedj meg, ha valakit jobbra látsz indexelni! Mivel itt sokaknak, még a helyieknek is, bonyolultnak tűnik a rendszer, így amíg körbe forognak jobbra indexelnek, majd kihajtás előtt balra.

6. Felejtsd el az indexet
Igen, egy újabb ellentmondás. Te, kedves sofőr, ne felejtsd el az indexet. Szeretném azt gondolni, hogy amit annak idején civilizált emberként megtanultunk annak nem szabad elveszni belőlünk, hiszen még bármikor előfordulhat, hogy máshol is vezetni kell. Arra viszont ne számíts, hogy egyes nagy kereszteződéseket leszámítva itt bárki jelez.

7. Automata autó
Itt nem szégyen automatát vezetni. Számomra az elsődleges szempont az volt, hogy elég megszokni, hogy az út melyik oldalán megyek, hátha még közben arra is figyelnem kéne, hogy melyik kezemmel váltok. Bár a tipikus manuálból-automata sofőrbetegségbe nem estem bele, azaz (*lekopogom*) egyszer sem tapostam bele a fékbe, azonban egyszer-kétszer előfordult, hogy bevertem a kezem az ablakba ahogy reflexből nyúltam a váltóhoz.

Remélem segíteni fognak ezek a tippek és tanácsoknak azoknak, akik a közeljövőben terveznek költözni vagy csak autót bérelni egy nagy-britanniai kirándulás alkalmával.